Májusban két különleges alkalomra hívjuk fel a figyelmet azok számára, akik a vokális zene iránt érdeklődnek, azon belül pedig szívesen hallgatnak kórusokat.
Vasárnap az ország legnagyobb énekkara lép fel a müpában: 10 város, 20 kórus, 470 énekes. Haydn: A Teremtés című oratóriumát adják elő.
Május 24-én pedig a Kórusok Éjszakája lesz. Erről ezen a linken tájékozódhat.
Előbbiről pedig a lent mellékelt képen.
Kapcsolódjon ki a kultúra segítségével, most, nyár előtt!
Elérkezett a szentháromnap, melyre egész nagyböjt idején készültünk. Talán minden egyházi év csúcspontja és várva-várt ideje a húsvét, vagyis a virágvasárnappal kezdődő nagyhét, és a húsvét a maga nyolcadával.
Elmélkedés alig képzelhető el zene nélkül, bár sokszor a csend (az igazi csend) mélyebb, mint bármilyen zenei kompozíció. Most, nagypéntek előestéjén Dvořák Stabat Mater című művét ajánljuk az Olvasónak.
Ez valóban ráhangol nagycsütörtök estéjének és nagypénteknek a lényegére. Mennyire vagyunk képesek együttérezni Jézussal és az őt kísérő személyekkel? Nem Isten vagy az Istenember helyébe kell lépnünk... csupán megsiratnunk elesett, bűnös, gyarló, gyönge ember-voltunkat.
Ez a mű teljes mértékig alkalmas erre. Milyenek voltunk? Vannak-e régi bűneink? Mit kell azonnal abbahagynunk? Mivel bántjuk meg állandóan Istent? Mi okoz nekünk fájdalmat mindig? Tudunk-e új emberekké válni? Miért hat meg minket Jézus szenvedéstörténete?
Nagyhét közeleg, és ezzel együtt egyre inkább kavarognak bennünk az érzések Jézus halálával és feltámadásával kapcsolatban. Buxtehude zenéje segítség lehet...
Poulenc (1899-1963)1950-ben komponálta Stabat Mater című művét. A mű egy szoprán szólistára, vegyeskarra és zenekarra íródott. A szerző első műve ez kórusra és zenekarra. Christian Bernard (fiatalon meghalt zeneszerző) emlékére írta, Requiemként, hiszen alkalmas ez a zene a gyászra is, bár a címe és szövege elsősorban Mária Szent Fia fölötti fájdalmáról és gyászáról szól.
A művet két hónap alatt írta meg, és sok benne a visszatérő motívum, melyek érzelmi súlypontokat alkotnak.
Az eredeti (vatikáni) szöveget négy helyen módosította:
- 13. strófa, 1. sor: nem "Fac me tecum, pie, flere" hanem "Fac me vere tecum flere"
- 14. strófa, 2. sor: nem "Et me tibi sociare" hanem "Te libenter sociare"
- 17. strófa, 3. sor: nem "Et cruore Filii" hanem "Ob amorem Filii"
- 18. strófa, 1. sor: nem "Flammis ne urar succensus" hanem "Inflammatus et accensus"
A Stabat Mater himnusz szövegének keletkezése a 13. századra vezethető vissza, Jacopone da Todi-nak (ca.1230-1306) tulajdonítják. A liturgiában a 15. században kezdték használni, szekvenciaként. Ez elbeszéli Szűz Mária fájdalmát és szenvedését. Ma a liturgiában nincs kifejezett szerepe, ám közkedvelt népének is lett belőle, valamint a igen sok zeneszerző komponált zenét a szöveghez: Josquin, Palestrina, Lassus, Alessandro és Domenico Scarlatti, Vivaldi, Pergolesi, Haydn, Rossini, Liszt, Dvořák, Verdi, Szymanowski és Penderecki.
Poulenc 12 részre osztja a himnuszt. Mozgalmas, változatos tempó, olykor alig hallható, fél hangnyi távolságok. A mű indítása meghívja a hallgatót a nyugodt hozzáállásra, a szemlélődő hallgatásra. A kórust és a zenekart többnyire külön kezeli.
Egy évvel halála előtt így írt barátjának: "Lés Ténèbres, Gloria, Stabat Mater. Úgy gondolom, három jól sikerült egyházi mű. Lehet, hogy pár nappal megkímél a purgatóriumtól, ha egyáltalán elkerülöm a pokolba jutást."
Poulenc a mélyen vallásos zeneszerzők közé tartozik. Zenéje nem mindig könnyű a fülnek, ám annál mélyebb érzelmeket, intellektust kíván meg hallgatása. A Stabat Matert hallgatva sokkal mélyebbre tudunk "evezni", sokkal mélyebb réteget tárhatunk fel Krisztus szenvedéstörténetében is, de saját hitéletünkben, életünkben is. Nem marad közömbös a szenvedés, mely fölött sokszor elsiklunk, értelmetlennek titulálva azt.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged! Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot!
Harminc nemzet több mint 130 fiatal operaénekese jelentkezett a Liszt Ferenc Zeneakadémia első saját szervezésű nagyszabású nemzetközi versenyére, az I. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyre.
A szeptember 14. és 21. között a Zeneakadémián megrendezendő négyfordulós, 42 ezer euró (csaknem 13 millió forint) összdíjazású megmérettetésre a március végi jelentkezési határidőig sikeresen regisztrált több mint 130 énekes egytizede magyar ajkú. A kiemelkedően jelentős kínai, japán, dél-koreai, román, lengyel, orosz és ukrán érdeklődés mellett a világ minden tájáról érkezett jelentkezés Irántól Nigériáig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig és a Fülöp-szigetektől Izraelig, beleértve húsz európai országot - olvasható a Zeneakadémia keddi közleményében.
A Zeneakadémia a 2013. decemberi meghirdetést követően világszerte több mint 400 egyetemet és zenei szervezetet értesített az eseményről. A széles körű beharangozásnak köszönhetően több mint 15 ezer érdeklődő kereste fel a verseny angol és magyar nyelvű honlapját, ahol 2014 januárjától állt nyitva a hazai viszonylatban egyedülálló, videó feltöltést is lehetővé tévő online felület, melyen keresztül a jelentkezések több mint 90 százaléka érkezett.
