zeneszó

"Derítsen a költészet és zene;

Metaphysikát s mathematikát,

Ha gyomrod éhes, akkor végy elő." 

W. Shakespeare - A makrancos hölgy

Liszt Ferenc születésnapja - 203

"Intézetünk címében Liszt Ferenc nevét viseli. E név nem hiú pompa, hanem szigorú figyelmeztető." - mondta Dohnányi Ernő főigazgatói székfoglalójában.

Liszt Ferenc egy olyan, magát mindig magyarnak valló zeneszerző, aki sarkköve a magyar komolyzenének. Az ő karmesteri elképzelését tükrözi máig a pulpitus, és a karmester ma látott szerepe, jellege. Zongorajátéka meghatározó és ösztönző. Zenei stílusa pedig olyan mélységeket érint és hoz felszínre, ami minden zeneértő és zeneérző ember számára szükséges. 

Többet kellene hallgatnunk Lisztet...

Arthur Rubinstein előadásában hallgassa meg Liszt Ferenc: La campanella című művét.

A cím kis harangot jelent, vagy kis csengőt. A dallam is erre emlékeztet. Paganini művek szolgáltak alapul a zene megírásakor. A végleges verziót 1851-ben adta ki. 

Liszt Európa szerte nagy „sztár” volt, többen úgy tartják hogy korának legjobb zongoristája. Ez a virtuozitás a zeneművekre is jellemző, Liszt, Chopin vagy például később Rachmaninov műveit a legnehezebb eljátszani, és a La campanella is ezek közé tartozik, néha két hang között amit egy kézzel kell játszani 46 centi van. 

zeneszó

"Csak ennyi és ennyi hang van egy oktávban, és az ember mégis (...) több millióféleképpen kombinálhatja ezt a néhány hangot. Egyszer egy zenész azt mondta nekem,  hogy az ember sose kaphatja meg kétszer ugyanazt a dallamot." Agatha Christie

VIRTUÓZOK MA ESTE!

Október 17-én, vagyis MA este 20:20-kor az M1-en kezdődik a Virtuózok című műsor! 

Némethy Attila bevallotta, hogy eleinte idegenkedett a műsortól, ám a forgatás elején meglátta, hogy itt fantasztikus dologról van szó: mindenki azért dolgozik, hogy a komolyzene közelebb kerüljön az emberekhez. 

Tehát 20:20-kor!!!

zeneszó

„A zene az érzelmek gyorsírása. Azok az érzelmek, melyek csak nagy körülményességgel írhatók körül szavakkal, közvetlenül megnyilatkozhatnak a zene által.” Lev Tolsztoj

Prunyi Ilona Fischer Annie-ról - Fischer Annie 100

"Elképesztő előadói tehetsége volt: amit kigondolt, azt véghezvitte. Ő inkább zenész volt, nem zongorista: Beethoven-játéka kapcsán éreztem, hogy nem a zongorával együtt fejlesztette a koncepcióját, hanem ráerőszakolta a hangszerre az elképzelését. Ritkán volt kedve gyakorolni, de amikor igen, olyankor azért gyakorolt olyan sokat, mert addig nem nyugodott, amíg nem szólalt meg az általa elképzelt hang. A zenélési vágya és igénye volt a legnagyobb, és így mindent el tudott hitetni, még akkor is, ha voltak melléütések." (Prunyi Ilona Fischer Annie-ról, in müpa magazin, 34-35.)

zeneszó

Virtuózok - a zsűri

Szenthelyi Miklós:

Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész.

Édesanyja zongoratanárnő volt, így már nagyon korán megismerkedett a komoly zene világával. Hegedülni viszonylag csak későn, kilenc évesen kezdett Lányi Margit tanárnőnél. Elmondása szerint ekkor tanulta meg a szakmához szükséges munkamorált, ami megalapozta későbbi karrierjét. Volt olyan óra, amely reggel kilenctől délután ötig tartott, s 1966-ban még az angliai labdarúgó-világbajnokság döntőjének megtekintéséről is le kellett mondania a gyakorlás érdekében.

1973-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Kovács Dénes tanítványaként. Tanulmányai során több jeles művésztől is tanulhatott: Simon Alberttől, aki a főiskolai zenekar vezetője volt; valamint Kocsis Zoltánnal együtt egy évig járt Kurtág Györgyhöz. Még abban az évben, mikor befejezte az egyetemet, Kovács Dénes felkérte tanársegédéjének. Már akkor ismert hegedűsnek számított, ami sokat segített neki kezdő tanárként. 1978-ban az intézmény adjunktusa, 1989-ben docense lett, 1978 óta vezeti a különleges tehetségek osztályát.

Pályája kezdetén több rangos versenyen is sikeresen szerepelt. 1971-ben nővérével, Szenthelyi Judittal második díjat nyert a budapesti Weiner Leó kamarazene-versenyen, majd 1973-ban Schiff Andrással első díjat nyertek, 1975-ben pedig szintén első helyezést ért el a Magyar Rádió Hegedűversenyén.

1988-ban megalapította a Magyar Virtuózok Kamarazenekart a főiskolán végzett tehetséges tanítványaiból. 1999-től nem csupán művészeti vezetője, de karmestere is lett az együttesnek. 1990-ben az amsterdami Concertgebouw Nagytermében mutatkozott be az együttes, s az ottani siker a következő években számos külföldi meghívást hozott. Európa és Ázsia több országában is megfordult az együttes, mint például Olaszország, Portugália, Ausztria, Japán és Dél-Korea legjelentősebb koncerttermeiben.Oktatói tevékenységét nem korlátozta le az ország határain belülre. Számos mesterkurzust tartott a Greensboro Fesztiválon (Egyesült Államok),valamint Finnországban és Brazíliában is. Hazai tanítványi közül többen is nemzetközi karriert futottak be szólistaként, mint például Falvay Attila, Baráti Kristóf és Lendvay József. “...hihetetlen felelősség egyénekkel dolgozni: amikor ugyanis egy egyéni hangszeres leteszi egy tanár kezébe a hangszeres sorsát, az azt jelenti, hogy öt év múlva, amikor diplomázik, akkor valahol az a tanár döntötte el, hogy az életben mire fog jutni…” (Fidelio, Bokor Gabriella: Hegedű-lélektan).

Mikor elindította a hangverseny-maratont, amin egy nap alatt négy koncertet ad, eszébe sem jutott rekordot állítani. Az ötödik hangverseny-maraton előtt kereste fel a Guinnes Rekordok magyarországi képviselője, miszerint ő még ilyet nem látott ezelőtt. A sikeres rekordkísérlet egy napon tíz órás hegedülést, zenélést jelentett.

Munkássága elismeréseként többek közt Liszt Ferenc-díjat (1986), MSZOSZ-díjat (1990) és Kossuth-díjat (2008) kapott.

(kép és szöveg: mediaklikk.hu)

Ez a mi napunk - a zene világnapja

Érdekes. Bármi történik az emberrel egy nap során, este a zene teljesen átalakítja énünket - gondolatunkat, belsőnket. Egy nagyszerű videóra bukkantunk, és ezt meg kell osztanunk az Olvasóval is. Csodálatos az orgona, a kórus és a zenekar összhangja. Mintha a zene világnapján más nem is szólhatna, csak az Isten-dicséret, az összes hangon: a hangszerek királynőjén, az emberi hangokon, és a hangszereken - egyszerre. 

A zene Isten adománya. Hogy miért? Egyszerű a válasz, ám talán mindenkinek magában kell megválaszolnia. Mikor - mi? Éppen öröm, éppen vigasz, éppen erő, éppen hála... 

Widor nagyszerű orgonaműve most más módon szólal meg. Érdemes akár többször is meghallgatni. Ne mi szóljunk tehát ezen a nagyszerű világnapon, hanem maga a ZENE!

A Zene Világnapja

1975 óta ünnepeljük egy napon világszerte a Zenét. Nem akármilyen zenét. Az igényes, szellemet- és lelket egyaránt gyönyörködtető, megnyugtató, frissítő, vigasztaló, elgondolkodtató zenét. Sorolhatnánk a jelzőket, mely a komolyzenét illeti. Mindenkinek van kedvenc zeneszerzője, meg nem unt dallama, amelyet nevezhetünk akár slágernek is. A zene világnyelv. Mindent kifejez, és mindenben segít közölni. 

Ma hallgassunk tudatosan zenét. Valamit válasszunk ki CD-ink, lemezeink közül, vagy éppen az interneten keressünk rá egy kedvencre. A zenét igazán ünnepelni viszont úgy lehet, ha életünk során igényesen hallgatunk zenét. Ebben lehetünk válogatósak, és mindig törekedjünk a minőségre. Fontos az előadó személye is egy-egy zenemű interpretálásában, és nem árt tudunk a műről és szerzőjéről néhány információt. 

Mi egy különleges felvétellel ünneplünk itt, a zene blogján. Az ötletet az Opera idei műsorfüzete adta. Október huszadikán Zongoraáriák - Liszt Ferenc születésnapja az Operaházban címmel lesz előadás. Zongorán a világhírű Alexander Gavrylyuk, a mindössze harminc éves ukrán zongoristát hallhatjuk. A műsoron szerepel Brahms: Paganini-variációk műve. Most ebből hallhatunk részletet a videón: