Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas koloratúrszoprán operaénekesnő.
Gimnazista korában dr. Madai Lilla énektanár figyelt fel a hangjára, ezután vették fel a szegedi Liszt Ferenc Konzervatóriumba, ahol a négyéves képzést két év alatt fejezte be. 19 évesen - minden idők legfiatalabbjaként - szerződtették magánénekesként a Magyar Állami Operaházhoz, ahol 1999-ig volt tag. 1996-ban külföldre utazott, előbb Philadelphiában, majd Milánóban képezte magát ösztöndíjasként. Mozart Varázsfuvolájának Éj királynője szerepében a világ összes jelentős színpadán fellépett, Londontól Párizsig, Münchentől New Yorkig. 2004 óta folyamatos szerződése van a New York-i Metropolitan Operaházban.
Október 17-től láthatjátok őt is a Virtuózokban! (kép és szöveg: facebook.com)
Némethy Attila négy évesen kedzte tanulmányait édesanyja irányításával, aki - többek között - Dohnányi Ernő és Bartók Béla tanítványa volt. 12 évesen került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatára, ahol Máthé Miklósnénál tanult a Rendkívüli Tehetségek osztályában, majd Hernádi Lajos és Kadosa Pál irányításával diplomázott.
Számos hazai és nemzetközi versenyen ért el előkelő helyezést. Oktató munkáját 1986-ban kezdte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol jelenleg is zongorát oktat. Több mesterkurzust tartott itthon és külföldön, és világszerte vesz részt zenei versenyek zsűrijeinek munkájában is. Zongoraművészként fellépett Európa szinte valamennyi országában, de szerepelt Kanadában, Kínában, Kóreában és Japánban is, neves zenekarokkal és művészekkel zenélt együtt. Több rádió-, televízió- és hangfelvétel készült közreműködésével. Állandó munkatársa a Bartók Rádiónak, ahol több műsor szerkesztője és műsorvezetője. kép és szöveg: facebook.com
1995-ben szerzett karmesteri diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Lukács Ervin növendékeként. Az egyetemi évek alatt kétszer is részt vett Jurij Szimonov mesterkurzusain. 1993-tól rendszeresen vezényli Magyarország vezető szimfonikus zenekarait, illetve különböző zenés színházak produkciót is. 2001 óta rendezéssel is foglalkozik, az általa rendezett Don Giovannit nyolc évig játszotta a Magyar Állami Operaház. 2011 óta a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója. 2013-ban megalapította a Bartók Plusz Operaíró Versenyt. Gergely a Magyar Állami Operaház tagja. kép és szöveg: facebook
A Virtuózok szakmai zsűrije: Miklósa Erika, Szenthelyi Miklós, Kesselyák Gergely, Batta András, Némethy Attila. Most egy-egy bejegyzésben a zsűri tagjait mutatjuk be. Elsőként Batta Andrásról olvashatnak.
Batta András:
Budapesten született. Gordonkázni tanult, majd a zenetörténet felé vette útját. Adjunktus, docens, tanszékvezető, rektorhelyettes, majd rektor. Most pedig kormánybiztos. Tudása megkérdőjelezhetetlen.
Fő kutatási területe Liszt, Weiner és Richard Strauss zenéje. Emellett az osztrák-magyar operettek világa.
Számos könyvet és tanulmányt írt. A Magyar Állami Operaház Baráti Körének elnökségi tagja.
Szakértők megvizsgálták Fryderyk (Frédéric) Chopin (1810-1849) világhírű lengyel romantikus zeneszerzőnek a varsói Szent Kereszt-székesegyházban őrzött szívét, és megállapították, hogy az tuberkulózis és esetleg más tüdőbetegségek nyomait mutatja. Ez egybevág a Chopin halálakor, 1849-ben kiadott párizsi orvosi jelentéssel, amely szerint a lengyel születésű komponista halálát tuberkulózis okozta.
Chopint Párizsban temették el, de szívét - a romantikus korszak szokásainak megfelelően - Varsóba vitték, ugyanis itt nevelkedett fel, és ott az óváros közelében lévő Szent Kereszt-bazilikában helyezték el. Kettős dobozban, egy lepecsételt kristályüvegben őrzik egy díszes oszlop belsejében.
A szívet április 14-én, kívülről, mindenféle beavatkozás nélkül szemlélték meg a szakértők. A vizsgálat eredményeiről egy szerdai varsói sajtóértekezleten számoltak be az abban részt vevő tudósok. Amint Tadeusz Dobosz, a wroclawi Orvosi Akadémia törvényszéki orvosszakértő tanszékének tanára elmondta, Chopin szíve kiváló állapotban van. Hozzáfűzte, hogy a vizsgálatra azért volt szükség, mert egyes történészek kétségbe vonták, hogy a befalazott üvegben valóban benne van-e a zeneszerző szíve. A vizsgálat eloszlatta a kétségeket - hangsúlyozta a professzor.
A szívet tartalmazó üvegedényben lévő konzerválófolyadék színéből konyakra lehet következtetni, amely a kor legerősebb szeszes itala volt, és konzerválási célokra is használták - mondta a professzor. Michal Witt genetikus professzor elmondta, hogy a szív jelentősen megnagyobbodott, ami tüdőbetegségből eredő légzési problémákra utal. Tuberkulózisos gümők is láthatók a szerven.
A tudós nem bocsátkozott feltételezésekbe, hogy milyen egyéb baja lehetett a törékeny szervezetű és gyakran betegeskedő zeneszerzőnek. Amikor Witt 2008-ban engedélyért folyamodott Chopin szívének megtekintéséért, azt mondta, hogy a komponista egy gyógyíthatatlan örökletes anyagcsere-betegségben, úgynevezett cisztás fibrózisban szenvedhetett. A szemle után a szakértők viasszal ismét lepecsételték az üvegedényt, és közölték, hogy a legközelebbi vizsgálatra leghamarabb 2065-ben kerülhet sor.
Chopint a legnagyobb lengyel zeneszerzőnek tartják, zongoradarabjait világszerte ismerik és kedvelik. Varsó közelében, Zelazowa Wolában született 1810-ben lengyel anyától és francia apától. 20 éves korában Bécsbe, majd onnan Párizsba költözött, ahol 1849. október 17-én, 39 éves korában meghalt. A szívét tartalmazó urnát a zeneszerző nővére vitte haza Lengyelországba Párizsból 1850 körül, de csak 1880-ban helyezték el a Szent Kereszt-székesegyházban.
1659-ben ezen a napon (szeptember 10.) született Henry Purcell angol barokk zeneszerző. 1679-ben a Westminster Abbey orgonistája lesz, ekkor írja fantáziáinak és In nomine-inek nagy részét. Purcellnek ezt a korai korszakát az egyházzene hangsúlyos volta jellemezte: a változatos zsoltárfeldolgozások és service-ek mellett anthemei a műfaj virágzásának csúcsát jelentik.
Ezúttal ajánló is társul a zenéhez. Ha már barokkról van szó, elengedhetetlen, hogy ne hívjuk fel a figyelmet egy kiváló CD-re. Igaz, háromt éve jelent meg, de úgy tűnik, kevesek számára lett ismert az "EGER & BAROQUE barokk hangulatok képben és zenében, képes album CD melléklettel". Az egyedülálló kiadvány a régi korok művészetének felidézésével a képek
mellé zenét, a zenéhez képet társít. Különlegessége, hogy a zenei CD
mellé egy kis fotóalbumot is kezébe vehet a hallgató: míg barokk muzsika
szól hazánk legkiválóbb régizenészeinek előadásában, addig fényképeken
Eger városának legszebb barokk épületei templomai és középületei
segítenek a ráhangolódásban.
Több, mint egy órányi varázslatos orgona és kamarazene, 17 zeneszám, 10
téma és 43 fotó. Apró részletek, díszítések képben és zenében - így is
jellemezhetnénk az eddig útikönyvkiadóként megismert Super Guide Bt.
újdonságát, melynek fő támogatója Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata,
médiatámogatója a Média Eger Kft. (forrás: eger.egyhazmegye.hu)
És még egy dolog, ami a MüPÁban lesz:
A Budapesti Fesztiválzenekar német barokk estje. ITT láthatja, hogy mit adnak elő.
Az ajánlások közepette meg kell jegyeznem valamit. Éppen ma találkoztam egy ismerősömmel, aki antik dolgokkal, emellett kiemelt módon képekkel foglalkozik, kereskedik. Felesége festőművész. Beszélgetésünk során elmondta, hogy rövidesen be kell zárnia antikvitását, mert nincs értelme foglalkozni az egésszel. Régebben több volt a német, külföldi turista, akik számára a mi leselejtezett értékeink kincsek voltak. Ma már megelégszenek (az ő gyerekeik és unokáik) az ikeastílussal. De a magyarok is érdeklődőbbek voltak.
Felvetettem, hogy nyilván ez pénz kérdése, mármint, hogy nem veszünk régiséget, szépet, kincset. Ő azonnal nemleges választ adott, majd kifejtette, hogy nézzük csak meg: a magyarok... Milyen (és mennyi) autó van reggelente az iskolák előtt? Milyen autókkal mennek misére az emberek? A plázákban mennyi ember tartózkodik, és akár késő este is? Milyen nyaralásokra megy a magyar, miközben itthon rejtve marad számukra az a sok kincs?!
Igen, elgondolkodtató, hogy mennyit költünk ma művészetre és kultúrára. De ugyanezt mondta ma este Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója is az Erkel Színház kapcsán... Ki kell alakítani, hogy az embereknek (átlagembereknek) igényük legyen a kultúrára. És ennek érdekében mindent meg kell tenni.
Nagyon fontos egyébként, hogy mi vesz minket körül. Milyen képeket akasztunk a falra, milyen tányérból eszünk, milyen pohárból iszunk? Milyen párnára tesszük le a fejünket délután, és milyenre éjszaka....? Milyen órán látjuk a tovahaladó és meg nem álló időt? Hogyan nyugtázzuk, hogy ma hűvös reggelre ébredtünk, vagy éppen késő este is meleg idő van...? Ezek mind befolyásolják az ember gondolatait, közérzetét, ihletét, magán- és közösségi létét.
Nos, döntse el ki-ki magában, hogy a következő hónapokban mit tesz: színházba megy, múzeumba, hangversenyre, vagy éppen vesz egy minőségi CD-t, egy neki tetsző festményt, képet, akár egy gyertyatartót... De ne feledjük, hogy mindemellett kötelességünk lenne megőrizni elődeink hagyatékát, értékeit, amik által megérezhetünk egy darabkát a hitből, hűségből és szeretetből.
